Aki kinyit tehát egy könyvet, mindenekelőtt önmagát nyitja ki. Nem az író s nem is az író által teremtett alakok fájdalmába vagy reményébe ütközik, hanem saját magáéba.
A top 5 kedven könyvem:
Ally Condie : Matched
Eva Ibbotson: Vissza a folyóhoz
Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi
Ally Carter: Ha megtudnád, hogy szeretlek, megkellene öljelek.
Stephenie Meyer: Breaking Dawn Part 1.
Regényt is írhatnék arról, hogy miért szeretem ezeket a könyveket, de most nincs rá időm. Majd egyszer, amikor éppen ráérek.
Találtam egy videót, ami kicsit megmozgatja a szemet, a sok gépezés és tévézés után. Katt ide.
Még csak most lett vége a karácsonynak, de már a szilveszterre készülünk. Olyan rossz, hogy ilyen gyorsan telik az idő. Régen még nagyon sok időnek tűnt egy hét, most meg egy év olyan gyorsan száll el, hogy észre se vesszük. Nem tudom, hogy ez miért van így, talán azért mert egyre több dolgom van és nincs olyan sok időm a lazításra.
Ma anyuval meg unokatesóékkal voltunk vásárolni. Szétnéztünk sok helyen, nagyon jó ruhák voltak leakciózva, de most le vagyok égve, mert karácsonyra nagyon sok pénzt költöttem el, szóval csak egy blúzt vettem. De az tényleg nagyon szép. Lila és aranyszínű csillámok vannak rajta. Szilveszterre tökéletes. Idén a szüleimmel megyünk bulizni. Már nagyon várom, mert nem nagyon sok szabadidejük van anyáéknak, így szeretem kihasználni az időt, amit velük tölthetek.
Sohase gondoltam volna, hogy 14 évesen is ennyire bele leszek zúgva még a társásjátkokba. Mondjuk ebbe szerintem a kisöcsém is szerepet játszik, hiszen napont legalább ötször megkérdezi, hogy játszunk-e valamit. A tegnapi nap nagyon jól sikerült. Az öcsike, a mamuka meg én ősszefogtunk és leültünk Cleudo-zni [klúdózni]. Ha nem ismernétek a játékot, akkor elmondom, hogy ez arról szól, hogy ki kell deríteni, hogy ki, mivel és hol gyilkolta meg a villa lakóját. Nagyon izgalmas, bár az első pár játék még bonyolultnak tűnhet. Nagyon jó volt a hangulat, nagyon sokat nevettünk. Természetesen én nyertem. :D Ezt ne vegyétek egoizmusnak vagy nagyképűségnek, de érzékem van a játékokhoz. Ez szerintem egy normális önkritika. Ezútán a Sorry nevű társassal játszottunk. Ez hasonlít a Ki nevet a végén?-hez csak bonyolultabb és több időt vesz igénybe. Ez a játék inkább a szerencsén múlik, mintsem az agyaláson, vagy hogy milyen "érzékem" van hozzá. Így az öcsém levert. Keményen. Aztán kiröhögött. Na mindegy. A játék közben még anya csinált nekünk gesztenye pürét tejszínhabbal. Olyan finom volt *-*
Imádom a karácsonyt. A sütik, az ajándékok, a filmek, a hangulat, a karácsony fa... egyszerűen minden olyan jó hangulatot kelt bennem. A Szentestét a mamámnál töltöttük. A hangulat nagyon király volt. Ma sütött mézest, papa főzött mi meg degeszre ettük magunkat. A nagyszüleimtől egy könyvet és egy táskát kaptam, a naybácsikámtól pedig egy pulcsit. Mikor hazaértünk, az öcsém csodálkozott azon, hogy "jött a Jézuska" mert eddig szinte mindig reggel "jött". A karácsonyfa olyan jól mutatott az ajándékokkal alatta. :) Kaptam egy NIKON Coolpix S3300-as, piros fényképezőgépet aminek nagyon örülök. Meglepődtem rajta, amikor kibontottam, ugyanis anya megmondta, hogy nem fogja megvenni. Kaptam két Sims kiegészítőt (Diesel cuccok, Háziállítok kiegészítő csomag), 6 könyvet (ebből egy már megvolt, de nem baj, mert anya azt mondta, hogy akkor elajándékozhatom) és egy elektromos fogkefét. A mai napon pedig hozzánk jöttek az unokatesómék. Olyan régen láttam őket, és olyan jó volt újra találkozni. Meg volt az ebéd, a harmadik ajándékbontás és a nagy röhögések a képeken.
Nagyon régen írtam már ide, és őszintén szólva nagyon hiányzott. Sajnálom, hogy csak úgy szó nélkül leléptem. Nem fogok regényt írni arról, hogy "jajj mennyire sajnálom, hogy nem voltam, de legközelebb ilyen nem lesz", ugyanis akkor hazudnék és csak az időm menne kárba. Nem mondom, hogy nem lesz ilyen többször, de azért remélem, hogy most már nem megy el a kedvem a szerkesztéstől. Ez már nem is tudom hanyadik honlapom, és még egyszer se sikerült 3 hónapnál hosszabb életűt készíteni. Úgy érzem, ideje változtatni. A jövőre kell koncentrálni, s nem a múltra. Ez persze az életben is jó elv, nem csak a honlapszerkesztésben. Ha már az életnél járunk, akkor ki kell térnem arra, hogy iszonyat sokat tanultam ebben a félévben a felvételire. A tanárok sorra dicsértek a szorgalmamért, s ez még jobban motivált. Remélem, hogy sikerül bejutnom a gimnáziumba, de ha mégse, akkor még mindig van esélyem máshova menni. A karácsonyi előkészületekről szólnak mostanság a napjaim. Már minden ajándékot megvettem, s már csak egyet kell becsomagolnom. Cukormentes szaloncukrot készítettünk (diétázok, ráadásul nagypapám cukorbeteg szegény, szóval ezt szerencsére ő is eheti), a diótorta és az aranygaluska is készen van. A fát körülbelül 20 perce állítottuk fel. Mindezek után, úgy érzem, hogy kimerültem a karácsonyozásban, már csak élvezni akarom. Remélem igazán mesebeli lesz.
Ha már új kezdet, akkor összeszednék néhány pontot, amiben leírom, hogy miket tervezek a honlapra és most mit gondolok róla.
Üdvözöllek téged szerény kis blogomban! Sweety vagyok, a honlap szerkesztője. Nézz körül nyugodtan! Grafikai extrákat, recepteket és könyvajánlásokat találhatsz a menüpontokban. Ha bármi kérdés merülne fel benned, vagy ha építő kritikát szeretnél adni, esetleg bármiféle okból kapcsolatba szeretnél velem lépni akkor azt a vendégkönyvben, a chatben és e-mailben írhatod meg.
Cím: Gayle Forman: Ha maradnék Eredeti megjelenés: 2009. Magyar megjelenés: 2011. Kiadó: Ciceró Fülszöveg: Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.
Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted. <<Bővebben>>
AJÁNLOM AZ OLDALT
Archívum - 2012. december
Még csak most lett vége a karácsonynak, de már a szilveszterre készülünk. Olyan rossz, hogy ilyen gyorsan telik az idő. Régen még nagyon sok időnek tűnt egy hét, most meg egy év olyan gyorsan száll el, hogy észre se vesszük. Nem tudom, hogy ez miért van így, talán azért mert egyre több dolgom van és nincs olyan sok időm a lazításra. 
Sohase gondoltam volna, hogy 14 évesen is ennyire bele leszek zúgva még a társásjátkokba. Mondjuk ebbe szerintem a kisöcsém is szerepet játszik, hiszen napont legalább ötször megkérdezi, hogy játszunk-e valamit. A tegnapi nap nagyon jól sikerült. Az öcsike, a mamuka meg én ősszefogtunk és leültünk Cleudo-zni [klúdózni]. Ha nem ismernétek a játékot, akkor elmondom, hogy ez arról szól, hogy ki kell deríteni, hogy ki, mivel és hol gyilkolta meg a villa lakóját. Nagyon izgalmas, bár az első pár játék még bonyolultnak tűnhet. Nagyon jó volt a hangulat, nagyon sokat nevettünk. Természetesen én nyertem. :D Ezt ne vegyétek egoizmusnak vagy nagyképűségnek, de érzékem van a játékokhoz. Ez szerintem egy normális önkritika. Ezútán a Sorry nevű társassal játszottunk. Ez hasonlít a Ki nevet a végén?-hez csak bonyolultabb és több időt vesz igénybe. Ez a játék inkább a szerencsén múlik, mintsem az agyaláson, vagy hogy milyen "érzékem" van hozzá. Így az öcsém levert. Keményen. Aztán kiröhögött. Na mindegy. A játék közben még anya csinált nekünk gesztenye pürét tejszínhabbal. Olyan finom volt *-*
Imádom a karácsonyt. A sütik, az ajándékok, a filmek, a hangulat, a karácsony fa... egyszerűen minden olyan jó hangulatot kelt bennem. A Szentestét a mamámnál töltöttük. A hangulat nagyon király volt. Ma sütött mézest, papa főzött mi meg degeszre ettük magunkat. A nagyszüleimtől egy könyvet és egy táskát kaptam, a naybácsikámtól pedig egy pulcsit. Mikor hazaértünk, az öcsém csodálkozott azon, hogy "jött a Jézuska" mert eddig szinte mindig reggel "jött". A karácsonyfa olyan jól mutatott az ajándékokkal alatta. :) Kaptam egy NIKON Coolpix S3300-as, piros fényképezőgépet aminek nagyon örülök. Meglepődtem rajta, amikor kibontottam, ugyanis anya megmondta, hogy nem fogja megvenni. Kaptam két Sims kiegészítőt (Diesel cuccok, Háziállítok kiegészítő csomag), 6 könyvet (ebből egy már megvolt, de nem baj, mert anya azt mondta, hogy akkor elajándékozhatom) és egy elektromos fogkefét. A mai napon pedig hozzánk jöttek az unokatesómék. Olyan régen láttam őket, és olyan jó volt újra találkozni. Meg volt az ebéd, a harmadik ajándékbontás és a nagy röhögések a képeken.
Nagyon régen írtam már ide, és őszintén szólva nagyon hiányzott. Sajnálom, hogy csak úgy szó nélkül leléptem. Nem fogok regényt írni arról, hogy "jajj mennyire sajnálom, hogy nem voltam, de legközelebb ilyen nem lesz", ugyanis akkor hazudnék és csak az időm menne kárba. Nem mondom, hogy nem lesz ilyen többször, de azért remélem, hogy most már nem megy el a kedvem a szerkesztéstől. Ez már nem is tudom hanyadik honlapom, és még egyszer se sikerült 3 hónapnál hosszabb életűt készíteni. Úgy érzem, ideje változtatni. A jövőre kell koncentrálni, s nem a múltra. Ez persze az életben is jó elv, nem csak a honlapszerkesztésben. Ha már az életnél járunk, akkor ki kell térnem arra, hogy iszonyat sokat tanultam ebben a félévben a felvételire. A tanárok sorra dicsértek a szorgalmamért, s ez még jobban motivált. Remélem, hogy sikerül bejutnom a gimnáziumba, de ha mégse, akkor még mindig van esélyem máshova menni. A karácsonyi előkészületekről szólnak mostanság a napjaim. Már minden ajándékot megvettem, s már csak egyet kell becsomagolnom. Cukormentes szaloncukrot készítettünk (diétázok, ráadásul nagypapám cukorbeteg szegény, szóval ezt szerencsére ő is eheti), a diótorta és az aranygaluska is készen van. A fát körülbelül 20 perce állítottuk fel. Mindezek után, úgy érzem, hogy kimerültem a karácsonyozásban, már csak élvezni akarom. Remélem igazán mesebeli lesz.
Cím: Gayle Forman: Ha maradnék
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások